Przewalski-l�

(�zsiai vadl�, mongol vadl�, takhi)
Az egyetlen ma is �l�, soha nem h�zias�tott l�fajta. 

Fajtajellemz�k

A Przewalski-l� a h�zias�tott l�hoz k�pest z�m�k testfel�p�t�s�, r�vid l�bai �s ar�nyaiban nagy feje van. A sz�ne pejfak�, az alhas �s az orr fak�bb, �gynevezett fecskehas, �s rig�sz�j. A farok �s a s�r�ny sokszor k�tsz�n�. A s�r�ny r�vid, fel�ll�. L�bai gyakran halv�nyan cs�kozottak.

Przewalski m�n:

A vadonban a Przewalski-lovak csoportokban �lnek, melyek egy domin�ns m�nb�l, n�h�ny kanc�b�l �s azok csik�ib�l �llnak. Minden csoport j�l elhat�rolhat� ter�lettel rendelkezik; ezen a ter�leten bel�l a m�nes naponta h�rom-hat m�rf�ldet tesz meg. �jszaka a m�nes �sszegy�lik �s kb. n�gy �r�t alszik. A kanc�k egym�st �polj�k, tisztogatj�k, gyakran �lland� partnert v�lasztva ehhez a m�velethez.

M�nes:

A kancacsik�k �s m�ncsik�k egyar�nt elhagyj�k a m�nest, amikor el�rik az ivar�rett kort. Gyakran a domin�ns m�n �zi el �ket. A kancacsik�k �ltal�ban �j m�nest keresnek, melyhez csatlakozhatnak, �s amelyben ezt k�vet�en szaporodhatnak. A m�ncsik�k �ltal�ban �ssze�llnak, �s egy vagy k�t �vet kisebb m�ncsapatokban t�ltenek el. K�r�lbel�l 5 �ves korukra a m�nek elhagyj�k a m�ncsapatot, �s megpr�b�lnak szert tenni egy m�r l�tez� m�nesre, megk�zdve a domin�ns m�nnel, vagy elhajtanak egy vagy t�bb kanc�t egy m�sik m�n h�rem�b�l, vagy a csatangol� fiatal kancacsik�kat gy�jtik maguk k�r�.

Fiatal m�nek csoportja:

 A Przewalski-l�nak 66 kromosz�m�ja van, a h�zi l�nak pedig csak 64, ennek ellen�re a Przewalski-l� �s a h�zi l� keresztezhet�, melyb�l 65 kromosz�m�j� term�keny csik�k j�nnek vil�gra.

A takhi magyarul szellemet jelent.

T�rt�nete

Jelenleg nem eld�nt�tt, hogy a Przewalski l� �s a h�zil� egyazon fajhoz tartozik, vagy sem. Az ezzel kapcsolatos kutat�sok a k�t l�faj(ta) k�z�s �s�t pr�b�lj�k megtal�lni. Ha ez sikerrel j�rna, az eld�nten� a vit�t.

Ez a l�faj nyugat Mong�li�ban �s �szak K�n�ban �lt. Az eur�pai ember csak a XIX. sz�zad v�g�n szerzett r�la tudom�st.

1878-ban N. M. Przewalski kapit�ny, akir�l k�s�bb a fajt is elnevezt�k, az els� p�ld�ny b�r�t megszerezte, azt hitte, hogy egy addig ismeretlen vadszam�rfajt tal�lt, �s csak egy �vvel k�s�bb, I. S. Poljakov, a szentp�terv�ri m�zeum zool�gusa ismerte fel benn�k a j�gkorszaki vadl�faj t�l�l�it.

�sember barlangrajza a franciaorsz�gi Lascaux-b�l:

Tudom�nyos k�r�kben hamar h�re ment a dolognak - minden mag�ra ad� �llatkert �s term�szetrajzi m�zeum igyekezett �l� egyedekhez, illetve b�r�kh�z, csontokhoz jutni. Ezzel azt�n term�szetesen siker�lt teljesen a kihal�s sz�l�re sodorni a fajt. Az utols� vadon �l� Przewalski-lovat 1968-ban l�tt�k a dzsung�riai G�biban.

Az eur�pai �s amerikai �llatkertekbe ker�lt n�h�ny egyed viszont a fogs�gban tov�bb szaporodott.

 M�retek:

�tlag marmagass�g bottal: 130 cm

�tlagos s�ly: 350 kg

Sz�ne: pejfak� 

Napjainkban 1500-n�l is t�bb p�ld�ny �l bel�l�k vil�gszerte - t�bb mint a fel�k eur�pai �llatkertekben. T�l�l�s�k nem sokon m�lik: mind�ssze 11 megmaradt egyed lesz�rmazottai �k. A K�lni �llatkert vezet�s�vel zajl� teny�szprogram pr�b�lja megmenteni a fajt; ehhez csatlakozott 1997-ben a Hortob�gyi Nemzeti Park egy 2500 hekt�ros ter�let rendelkez�sre bocs�t�s�val.

Magyarorsz�g �sszter�let�nek 8 sz�zal�ka �ll term�szetv�delmi oltalom alatt, ennek 30 sz�zal�ka f�ves puszta. E ter�leteinkre is jellemz� a t�bb�-kev�sb� �lland� emberi jelenl�t �s beavatkoz�s: f�k�pp a legeltet�s �s a kasz�l�s.

A Hortob�gyi Nemzeti Park bizonyos ter�letein �vtizedek �ta felhagytak a hagyom�nyos �llattart�ssal, ugyanis a tapasztalatok szerint sem a t�llegeltet�s, sem az �llattart�s teljes megsz�ntet�se nem kedvez a k�v�natos biodiverzit�s fenntart�s�nak.

Most �j m�dszert dolgoznak ki, melynek sikere seg�theti a term�szetk�zeli f�ves puszt�k �llapot�nak meg�rz�s�t, �s modellk�nt szolg�lhat a program orsz�gos tov�bbfejleszt�s�hez. A holoc�n idej�n itt �lt fajok egy�tt fejl�dtek a K�rp�t-medence �kol�giai rendszer�vel, ez�rt esett v�laszt�suk a vadl� egyetlen m�g �l� k�pvisel�j�re.

A visszatelep�t�s sor�n megfigyelhetik, hogyan viselkednek az eur�zsiai vadlovak term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt, s�t, k�s�bb tal�n t�bb m�nes egym�sra gyakorolt hat�s�t is nyomon k�vethetik majd. Ezek a megfigyel�sek rengeteget seg�tenek majd a faj megment�s��rt v�gzett munk�ban �s a k�s�bbi visszatelep�t�si k�s�rletekben.

M�nek harca:

Pentezug

A ter�let, ahov� betelep�tett�k a lovakat, nagyobb r�szben szikes puszta, amelyet 27 hekt�rnyi telep�tett erd� �s kisebb n�dasfoltok tagolnak. Sz�mos g�mesk�t �s egy folyamatosan m�k�d� art�zi k�t l�tja el iv�v�zzel a ter�leten �l� �llatokat. �ghajlata f�lsz�raz, szubkontinent�lis, erd�s sztyeppi kl�ma.

1997 �sz�n �rkezett meg az els� csoport, 1 cs�d�r, �s 3 kanca. �ket hamarosan egy �jabb n�gyes k�vette, majd �rkezett m�g 2 fiatal cs�d�r, �s egy �jabb 4 f�s csapat. 98 m�jus�ban sz�letett 3 kiscsik�, de elhulott az egyik cs�d�r.

A lovak �gy is j�l beilleszkedtek, �s birtokba vett�k a ter�letet. L�tsz�muk folyamatosan n�, 2002-re 30-ra n�vekedett az �llom�ny, 2004-ben pedig 43 darabot sz�moltak �ssze bel�l�k.

Az �llatok nem keresik az ember t�rsas�g�t, m�g a legbizalmasabb egyedek sem engedik a megfigyel �ket 10-15 m�tern�l k�zelebb magukhoz. 

Kiscsik�k: