|
A tarpn, Equus ferus ferus volt az eurzsiai vadl. Mai vlemnyek szerint a Przewalski l egyik alfaja. A faj utols egyede 1875-ben, Moszkvban pusztult el.
Jelenleg az olyan llatokat, mint a konik, vagy a Portugliban fennmaradt Sorraia-pni, hasznljk a tarpn visszaszaportsra s prbljk kitlteni azt az kolgiai rst, mely a faj eltnsvel keletkezett. A hucul l valsznleg a tarpn kzvetlen leszrmazottja.
A tarpn marmagassga kb. 122–135 cm lehetett. Szne egrfak. A przewalskinl nmileg knnyebb testfelpts, finomabb fej volt.
A faj rendszertani trtnelme
A tarpnt elszr Johann Friedrich Gmelin rta le 1774-ben; 1769-ben ltta az llatokat Bobrovszk krnykn, Voronyez kzelben. 1784-ben Pieter Boddaert nevezte el a fajt Equus ferus-nak, Gmelin lersa alapjn. Nem tudvn Boddaert elnevezsrl, Otto Antonius a nevet 1912-ben Equus gmelini-knt publiklta, aki ismt Gmelin lersra utalt. Mivel Antonius elnevezse ugyanarra a lersra vonatkozik, melyrl Boddaert is elnevezte az llatot, az objektv szinonima esete ll fenn.
Manapsg gy tartjk, hogy a hziastott l, melyet 1758-ban Linnaeus nevezett el Equus caballus-nak, a tarpntl szrmazik; a taxonmusok szerint ugyanahhoz a fajhoz tartoznak. A Zoolgiai Nevezktan Nemzetkzi Kdexe szablyainak szigor betartsa alapjn a tarpnt megilleti az E. caballus, vagy alfajknt az E. caballus ferus elnevezs. Azonban a biolgusok ltalban figyelmen kvl hagyjk a szablyt s a tarpnra az E. ferus elnevezst hasznljk, hogy elkerljk hziastott rokonaival trtn szekeverst.
2003-ban a Nemzetkzi Zoolgiai Nmenklatura Bizottsg "megllapodott 17 specilis nv hasznlatrl a vad fajok alapjn, melyek megelztk vagy egykorak hziastott rokonaikkal", jvhagyva a tarpnra hasznlt E. ferus nevet. Azok a taxonmusok, akik a hzilovat a vad tarpn alfajnak tekintik, az Equus ferus caballus elnevezst hasznljk; az Equus caballus nv megmaradt a hzilnak, melyet ezzel klnll fajnak tekintenek.
Visszatenysztett tarpnok:

| |